Kutyát akarok!!!

A történetben szóló videóhoz, írjátok be a YouTube-ba, hogy Zoe border collie.

Otthon Skype-oltam Kikivel, ő szerencsés, neki van kutyusa. Egy német juhász. Nagyon cuki :). A neve Teo. Irtóra aranyos, és nagyon okos. Szóval, Kiki nézegetett ilyen...ööö...milyen is...border collie. Kiki úgy írta, hogy border colli, de utána néztem és úgy kell írni, hogy border collie. Na, mindegy. Küldött egy videót Zoe-ról (border collie kutyus), hogy nézem meg milyen ügyes. Meg ilyenek. ( ) Én meg csak néztem, hogy milyen ügyes ez a kutya. Gyorsan letettem a skype-ot felpattantam és lerohantam a lépcsőn (el is botlottam) anyához, a konyhába.
   - Anya! Anya! Anya! - ugráltam.
   - Igen? - kérdezte, de rám se nézett. Valami sütit csinált..
   - Kikivel, Skype-oltunk és.... - de nem is mondtam tovább mert anya elém nyomott egy kanál krémet (gondolom az lesz a sütiben) azzal a mondattal, hogy: "Kóstold meg! Milyen? Finom?".
  - Aha,aha. Finom...szóval, Kiki küldött egy videót, Zoéról. Ő egy border collie. És nagyon ügyes. És én szeretnék egy bordert. Nem csak szép hanem nagyon okos is. - mosolyogtam rá. Anya csak bólogatott.
  - Legutóbb, miután meghalt Kormi, azt mondtad bőgve, hogy soha nem akarsz több kutyát. Mert neked csak ő kellett. - mondta nosztalgiázva.
  - Tudom. De az már két éve volt. Azóta túltettem magam Kormin. - és hirtelen eszembe jutott, hogy mennyire imádtam azt a kutyát. Gyönyörű fekete, nagytestű, keverék kutyuska volt. Nagyon szerettem. - ...szóval, szeretnék egy olyan kutyiiiit - ugráltam vinnyogva. És úgy viselkedtem, mint egy, ötéves.
  - Jó, este megbeszéljük.

Tegnap este, anyával megbeszéltük a kutyás dolgot. Anya is megnézte a videót, utána nézett a collie-nak. Mikor rájött, hogy a collie-nak, nagy udvar kell, mert az juhász kutya (terelő vagy mi) elbizonytalanodott. De, végül sikerült rávennem. Haza felé Kikinek, örömmel mondtam, hogy úgy látszik, lesz egy kutyám.
  - Azta! És? Milyen? - kérdezte, rám nézve.
  - Border Collie! - vigyorogtam.
  - Hatással volt a videó? - nevetett.
  - Ja. - bólintottam. - Éééés...a neve. Dobpergés. Zoé lesz. - mondtam mosolyogva.
  - Hm...úgy látszik hatásos volt, tényleg. - bólintott, de komoly akart lenni. De, nem tudott. Röhögött.
  - Amúgy... te min nevetsz ennyire? - kérdeztem furán.
  - Jaa. Semmi. Eszembe jutott valami. - legyintett vigyorogva.
  - Oké. Már azt hittem, hogy ez a kutyás dolog olyan nagyon vicces.
  - Figyu. Elmegyünk megtanítani olyan dolgokra Teót, mint amit a csaj tanított Zoénak? - kérdezte
  - Aha! - lelkesedtem. Gyorsan felhívtam anyát, hogy este megyek csak. De, aztán lebeszéltem vele, hogy úgyis hétvége van. Hadd aludjak ott Kikinél.
  - Vezethetem Teót? - kérdeztem.
  - Aham. - adta át a pórázt, és kimentünk a rétre. De semmit nem tanult szegény kutya. Nyolckor szépen haza sétáltunk, hajnalig filmeztünk. Aztán aludtunk...délig :)