2014. április 27., vasárnap

Újra LB♥

Kikit választom♥ ! A barátság mindennél fontosabb...de Viktort még mindig szeretem, ez titok.

Másnap Kiki hozzám se szólt, és ez rosszul esett. Az a legfontosabb, hogy először elmondjam neki. Az utolsó óra végén, gondolkoztam. Hirtelen Levi jelent meg.

  - Mizújs? - mosolygott - Mi a baj? - húzta fel az egyik szemöldökét.
  - Ezt fogd meg - nyomtam a kezébe a cuccaimat, láttam Kikit, hogy Lilivel mentek el. Rohantam,rohantam...és csak rohantam. Sokáig futottam mint a hülye, aztán megálltam az aula közepén. Ott voltak! A büfénél.
  - Kiara! Lili! - ordítottam, majd odafutottam.
  - Sziaaaa! - integetett Lili vigyorogva. Kiki csak biccentett.
  - Beszélhetnénk? - kérdeztem, mondjuk nem voltam egyértelmű mert Lili megkérdezte:
  - Velem? - kérdezte, a mutatóujját a mellkasára téve.
  - Ööö...nem. Kikivel. - mutattam Kiara felé, aki éppen vette el a meleg szendvicsét és a kóláját.
  - Ja! - mondta Kiara - És hol? - kérdezte. De meg sem várta a válaszom, elindult a mosdó felé (gondolom, hogy ott beszéljünk). Bementünk, majd becsukta maga mögött az ajtót, és furcsállva rám nézett, ugyanis én fel-alá járkáltam.
  - Nem tudom hogy kezdjem... - motyogtam. - Téged választottalak! - mondtam ki végül.
  - Mi van? Hol? - kérdezte furán.
  - Hááát, miután elmentél. Gondolkoztam, hogy a legjobb barátnőmet vagy Viktort választom...és téged! - mondtam ki egy szuszra. Kiki nem mondott semmit. Csak megölelt. Én szoros ölelésemmel viszonoztam.
  - Ígéred? - kérdezte.
  - Őőő...mit? - kérdeztem vissza.
  - ...hogy soha nem veszekszünk, soha! Főleg fiú miatt nem! - mondta.
  - Igen! - mondtam ki a könnyeimmel küszködve, sajnáltam Kikit.
  - Hahó! - jött egy hang mögülem, mire megfordultam a tengelyem körül. Lili volt.
  - Mondjad.... - sóhajtott Kiara.
  - Velem mi lesz? - kérdezte.
  - Hátőőő. Ott van Bence, nézd! - mutatott Kiki, Lili mögé.
  - Tényleg? Hol? - forgolódott. Hihetetlen, hogy bevette már, hogy ott van a barátja. Hihi. Mi meg Kikivel gyorsan elfutottunk, mielőtt megfordult volna.

Otthon lefekvés előtt az utólsó amire emlékszem SMS-em jött. Kiarától. Így szólt az üzi: szia.viktorral szakítottunk.cry.by:kiki. Megértettem, nem tudtam sírjak vagy nevessek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése