Úgy döntöttem, hogy előveszem a naplómat, átnézem, hogy miket írtam bele. Most is írni fogok bele. Emlékszem, kiskoromban imádtam naplóba írni, talán ha most is elkezdek írni, talán kedvet kapok hozzá.
Egy nagy bögre kakaóval huppantam le a fotelbe. Remegő kézzel elővettem a naplómat, majd megkerestem a kulcsát. Kinyitottam, éreztem ahogyan könny szökik a szemembe. Úristen! De rég volt! Nyolc évesen kezdtem a naplóírást. Tudjátok, az ilyen csúnya gyerek írás, nagy betűk, nem jól leírt szavak. Istenem, de rég volt! Ahogy lapoztam az oldalakat, megállás nélkül mosolyogtam. Öröm és szomorúság mosolya volt az! Akkor még nem volt anya és apa, anya-apa volt. Akkor még volt mama. Akkor még nem volt Kiki...Levi,Lili...és Viktor. Talán régen jó volt, talán nem. Alaposan átolvastam az összes oldalt, mikor az utolsó teleírt oldalhoz értem, sóhajtottam egy nagyot. Elkezdtem megírni hat év után újra, hihetetlen hogy egy évig írtam bele, jó volt, meg minden. És akkor, puff. Egyszer csak eldobtam. Nem írtam bele többször, felnőttem. Nem tudom, fura, hogy egy gyerekkori napló, ilyen hatással lesz rám. Talán mert akkor minden szebb volt. Remegő kézzel előkaptam a tollamat, beleittam a kakaómba, vettem egy mély levegőt és elkezdtem.
"2014. 08. 27.
Kedves naplóm!
Rebeka vagyok, tudod, az a kislány aki még két copfban hordta a haját és szoknyákat hordott. És, most itt vagyok...megint. 16 évesen, egy legjobb barátnővel, egy baráttal és még kettő hihetetlenül jó baráttal. Felnőttem, kontyolva hordom a hajam, kiengedve és egy copfba. Divatos ruhákat hordok, gimibe járok. Ez már nem az a kislány aki volt. Akkor mesélek neked, hogy mi történt így hat év alatt...
Igazából az emlékek már kezdenek elhomályosodni, úgyhogy az általános iskolás évemet hagyjuk.
Gimibe járok, nehezebbek az órák...milyen jó volt amikor még csak azt tanultuk, 1+1 az kettő...de már nem, annak örülök ha egy számot látok a matek egyenletekbe. Jött Kiki a legeslegjobb barátnőm, és jött Viktor. A BARÁTOM. Csupa nagy betűvel. Aztán jött Lili és Levi. Ilyenkor mindig azt hiszik, hogy testvérek. Pedig nem. Csak rímel a nevük ☺Hmmm...elképzeltem az esküvőmet. Viktor ott áll az oltár előtt, üvölt a hangfalakból Mika - Happy Endding című dala, kint lenne a virágok közt. És....áá, túl messzire mentem. Még nem is tartunk ott, volt olyan amikor egy nap után szétmentünk :D Amikor mama meghalt, szóval....miután mama meghalt. Bocsánat naplóm amiért elkenődött a középső pár sor, csak egy nagy könnycsepp...amit már beszívott a napló papírjai. Kérdezheted. Te sírsz ? Válaszom. Nem, csak bele ment valami. Kérdezheted. Mi? Válaszom. Egy emlék. Tudod, naplóm. Erről nehéz beszélni, szóval akkor, még öngyilkos is akartam lenni, leakartam ugrani 6 méter magasról. Viktor elkapott és akkor...khm..újra összejöttünk. Még írhatnék, rengeteg, rengeteg oldalt, mert tömérdek információ van a fejemben, és nagyon sok dolog történt 6 év alatt. Szóval, megyek. Elfogyott a kakaóm.
Rebeka ♥☺ "
Könnyes szemmel feltápászkodtam a fotelről, a konyhában elég nagy zajjal csináltam kakaót, széttört a bögrém, felsöpörtem a maradványait. Vettem egy új bögrét. Öntöttem bele tejet, és amíg a kakaóhoz való tej, melegedett a mikróban üzenetem jött. Hirtelen felnevettem, huppsz. Elfelejtettem, hogy ma Kikivel kellett volna találkoznom. Ráadásul még nem is szóltam neki hogy nem megyek. Igazából azért nevettem fel, mert 22:56 volt és ezt írta: én meg vissza:
2014. augusztus 27., szerda
2014. augusztus 6., szerda
"Gipsz van a fejeden?"
Elfeledtette velem, mamát, a mai nap őszintén nevettem fel, minden alkalommal, őszintén mosolyogtam minden alkalommal. Igaz, Kiki eddig is az én Legjobb barátnőm volt. És ez nem is változott. :) Akkor csak szépen sorba...
Reggel kócos hajjal, kisírt szemekkel ébredtem, és szerintem az összes világfájdalom rajtam volt...egészen eddig. Mert SMS-t kaptam...Viktortól. Rögtön elöntött a boldogság, az üzibe ez állt: "Ugye tudod, hogy **** (cenzúrázva) örülök neki, hogy újra összejöttünk? És azt ugye tudod, hogy nem gondoltam komolyan, amikor azt mondtad, hogy szégyellek mások előtt? Szeretlek. (bah, rossz kimondani/leírni fiú vagyok, nem írhatok ilyet,pfff) xxx" őszintén felnevettem. Gyorsan visszaírtam...öö, pár üzenetváltás közben, Kiki szakította meg a "virtuális" szerelmünket. Kiki gördeszkával a kezében, ördögvillát mutatva, kinyújtott nyelvvel nézett rám a telefonom kijelzőjéről. Kicsit gondolkoztam, hogy mennyire lehet bolond az én legjobb barátnőm. De, én ezért szeretem. Amúgy közben Ariana már nagyban énekelt (Ariana Grande - Problem ft. Iggy Azaela). Kiki már napok óta azzal fáraszt, hogy töltsem le mert állítólag "brutál jó zene" (jó, nem pontosan így mondta, de a lényeg ez) Mindegy.
- Rebiiiii! Ááá! Találtam egy nagyon helyes fiúúút! - nyafogott a telefonba.
- Ööö...oké. Ezért hívtál? - nevettem fel. - Egyébként...én mér megtaláltam...újra... - motyogtam.
- Rebeka! Horváth Rebeka! Mi az amiről én nem tudok? - váltott át "fontoskodóra" én meg megint felnevettem, a mai nap úgy látszik nem leszek szomorú, igen, ők igaz barátok. Kiki, Viktor, Lili és Levi ♥ Amíg ezen gondolkoztam, Kiki megint kiabált, hogy: Rebeka! Szólalj meg! Ööö...rögtön észhez kaptam (egyébként nem is gondolkoztam sokáig, de Kiki ilyen türelmetlen lány :)). Sóhajtottam egy nagyot és elmeséltem az egészet.
- Hű. - mondta Kiki egy kis hallgatás után.
- Ez az. Hű. Szerintem is... - mondtam magamba vigyorogva.
- De...izéé...komolyan kiakartál ugrani az ablakból??! - kérdezte mérgesen és aggódva egyszerre.
- Hát, aha. - dünnyögtem.
- Oké, csajszi. Akkor ismertetem a tervet. Átmegyek hozzád, viszek vígjátékokat, lányos magazinokat, csokit, popcornt és sok-sok mindent. Aztán elmegyünk valahova shoppingolni, vagy csak mászkálni a városba... - "ismertette" velem a tervet. Hát oké. - de előtte átküldöm a képet. - fejezte be.
- Milyen képet?
- Rebi! Amiről beszéltem! - mondta hüledezve. Ahha. Átküldi a "nagyon helyes" fiú képét. Hát, oké. Erre is csak azt tudom mondani. Letettük és pár perc múlva jött az MMS.
keresgetett és kiszemelte őt, egyébként szerintem valami angol gyerek, de én aztán végkép nem tudom). Aztán az a terve, hogy ráír Face-n. Hát, jó. Legyenek boldogok :) Egyébként még mindig nem értem, mi tetszik neki annyira benne...
Délután kettőkor csengettek, éppen facebookoztam és nagyban chateltem Lilivel, amikor anya felordított: "Rebeka! Kiara jött!". Hát, jó. Szenvedősen feltápászkodtam az asztaltól és éppen nyitottam az ajtót, amikor Kiki is, ugyanakkor nyitotta ki az ajtót. Ő egy másodperccel gyorsabb volt. Nos, úgy van, hogy befelé nyílik az ajtó...ebből már gondolhatjátok. Bamm...Puff...Auch. Jól homlokon talált az ajtó. Kiki, mint valami hülye, belépett a szobámba, ledobta a cuccait az ágyra és körbe-körbe forgolódott...gondolom engem keresett. Ahogy osztálytársam mondaná erre: Ijjjá. És utána én, mint valami hülye mondtam egy "itt vagyok **** (cenzúrázva) " annyira szerencsétlennek éreztem magam, hogy az hihetetlen. Kiki értetlenül odajött hozzám, megfogta a karomat, és oda mentünk az ágyhoz, vagy fél percig ültünk, egymást lesve, pókerarccal. Gondolom, ő is éppen gondolta át a dolgokat, hogy most "mi történt???". Mindketten az ajtóhoz néztünk, végül utoljára egymásra, és kész, talált. Fetrengtünk a röhögéstől, majd még jobban, mert Kiki annyira röhögött, hogy szó szerint, leesett az ágyról. Nevetés közben mondta hogy "auch" majd én is annyira nevettem, hogy már a könnyeimet törölgettem, végül lefeküdtem az ágyra, tök jó volt, én az ágyon fetrengek, Kiki meg a földön. Klassz volt. Végül már annyira nem bírtam nevetni, mert annyira fájt a homlokom. Kiki észre is vette...
- Iijj, Rebi, be van dagadva... - húzta el a száját. Hát igen...khm. A tükörképemet látva...egy másik fej nőtt a homlokomra. Úristen. Ez milyen morbid már! És ekkor, anyu nyitott be.
- Megyünk az orvoshoz. - jelentette ki. Ennyi volt, rám nézett.
- Ne máááár! - háborodtunk fel egyszerre Kikivel. Anyu gyilkos pillantásokat vetett rám, végül beadtam a derekam.
Kikivel az orvosi várakozóban ültünk, amikor végre, valahára bemehettem.
Végre valahára, kijöhettem onnan, gyógyszertár szag volt. Bah. Egy nagy kötéssel jöttem ki. Ami..egészen átérte a fejemet. De, csak a homlokom lett körbetekerve fáslival, meg adtak krémet, hogy "kenegessem". Aha, jó, persze. Pff. Amint kiléptem az ajtón Kiki csodálkozva nézett rám.
- Gipsz van a fejeden? - kérdezte, én meg értetlenül néztem rá.
- Mi? Nem, csak... - kezdtem, de látva Kiki buta fejét, inkább abbahagytam a mondatot. Inkább ráhagytam a dolgot. - Igen, az. - legyintettem.
Hazaérve, érdekes dolog fogadott...
Ezt nem hiszem el! Kiki feltett rólam egy képet! 5 perce készült! Mindenki ezzel fog szekálni, és...igen, ezzel is szekáltak...
Ezért nagyon haragudtam Kikire, de megbocsájtottam neki. Kiara nálam aludt, egyszerűen ő a legjobb barátnő ♥
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)