2014. április 24., csütörtök

Most vége a barátságunknak?

Én csak otthon ültem egy zsepivel a kezemben és pityeregtem. Kikivel összevesztünk, a valaha volt legjobb barátnőmmel, egy hülye fiú miatt. Nem pontosan emlékszem, hogy történt a beszélgetés, ugye miután átjött Kiki beszélgettünk a dologról, szóval, valahogy így történt..

   - Ööö... szóval, most miről beszéljünk? Mennem kéne... - nézte folyamatosan a telefonja kijelzőjét.
   -  Bocs, hogy elhívtalak beszélgetni - tettem fel a kezeimet védekezően - Egyébként hova mész? - kérdeztem a szemöldökömet ráncolva - Randira, Viktorkával? - kérdeztem nyávogó hangon.
   - Na jó! - kezdte komolyan - Nem tudom, hogy mi bajod van. Egyébként meg, annyira nem is érdekel. - Szóval leszállhatnál a témáról! - kiáltott rám.
   - Pff.. - néztem rá - De én azt akarom, hogy szakítsatok! - vinnyogtam
   - Mi van? Te ennyire hülye vagy? - kocogtatta meg a mutató ujját a halántékán, jelezve, hogy hülye vagyok. - Áruld már el...miért szeretnéd hogy szakítsunk? Ha? - nézett rám. Nem válaszoltam. - Hahó! Mondj má' valamit! Na, mé'?! Hm? - üvöltött a kezével csapkodva, erre fel is állt.
   - Khm...- köszörültem meg a torkom mert üvölteni készültem, erre én is felálltam - Ő az ENYÉM! - üvöltettem a képébe.
   - Hát te nem vagy százas! - nézett rám lesajnálóan - Te ennyire idióta vagy? Nincs semmi köztetek! Vagy van? Ha igen akkor avass be! - beszélt hangosabban, szerencsémre már nem üvöltött és csapkodott.
    - Őőőő... nem nincs semmi. Vagy... nem tudom. Az én részemről van valami! Szerelem! - kiáltottam.
    - Ahhha - forgatta a szemét unottan.
    - Mi van? - kérdeztem egyik szemöldökömet felvonva.
    - Istenem! - ült le vissza a fotelre, miközben a tenyerébe temette az arcát - Basszus Rebi! Ez már hihetetlen amit itt csinálsz! Mindig csak szerelem, meg Viktor így, Viktor úgy - aztán sóhajtott - Várj, hogy is mondtad?! Ja, igen. Én olyan "pasizós" vagyok ő meg "csajozós" - mutatott idéző jelet a levegőben - Akkor szerinted egy hétnél tovább maradunk?! - kiabált.
    - Mittudomén - mondtam ki gyorsan - Engem csak ő érdekel! Senki más! - csapkodtam hisztérikusan.
Kiara szeme könnybe lábadt, ezt kár volt kimondanom. Először féltem is hogy majd a Box tudásával megver vagy valami de csak annyit mondott - Kösz - nézett rám, majd kiment a szobámból. - Egyébként - jött vissza - Köszönöm, hogy én már nem vagyok fontos neked. Köszönöm ezt a remek beszélgetést - mosolygott kedvesen, ám a szeme valami olyasmit sugárzott " mostantól gyűlöllek te kis ... " - Ó, és Miszisz Rebeka! - tette fel a kezét, banyek, azt hittem le akar csapni vagy valami - Ennyit érsz - és erre lelegyintett, na erre a szemem is elkerekedett, ő csak állt és mosolygott. - Na cső. Megyek a "Viktorkámhoz" - mondta gúnyosan.


Igen, ennyire emlékszem. Utána csak annyira, hogy anya mindent végig hallott, ott állt az ajtó mögött. Én csak ültem, pityeregtem, és azon gondolkoztam: Kiarát ( aki a jelek szerint, a volt LB-m) vagy Viktort (igen, aki miatt összevesztünk) válasszam? Én szívem szerint Viktort választanám, de Kiara a legjobb barátnőm (volt). És ha mondjuk Kikit választom és titokban oda vagyok Viktorért? Végül döntöttem...
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése